A BLOG SZERETNÉ FELIDÉZNI, ÉLETÜNK JELENTŐS SZEMÉLYISÉGEIT
MÁRA FÉNYÜKET VESZTETT PILLANATAIT LETŰNT IDŐKNEK
AZ ÚR ÍTÉLŐ SZÉKE ELŐTT.
TÖRTÉNET
HÁMORI LAJOS Költő: magyar irodalmat okított nekem annak idején az 1965-ös években a mezőfalvi általános iskolában.
Nem hiszik sokan, de szigorú tanító híreben állt, és ezt a szigorúságot végig vitte élete során, a magyar irodalom minél mélyebb elsajátítása érdekében.
Mikor az órái kezdődtek, azt figyeltük a szemünk sarkából:--- mikor teszi le a nagy becsben tartott Doxa óráját!
Ez nem volt véletlen már tudtuk,hogy ez után a pofonos láda lesz kinyitva és kirajzanak a pofonok:--- kinek-kinek milyen mértékben ?
Ez csak attól függött, ki mennyire volt felkészületlen az óráira a kötelezően kiadott versek nem tudásából.
Még az is sokat nyomott a latba, mennyire voltunk elfoglalva a gomb pöcköléstudományával a padban!
Szerette nagyon meghúzni a pajeszunkat, és úgy reptette arcukra a megérdemelt fizetséget.
Persze misem voltunk álszentek: amikor lehetett rögtön hoztuk a ki érdemelt formánkat, ---ne, hogy csalódást okozzunk kedvenc tanárunknak.
Ő viszont sosem tagadta meg ön magát ,ha észre vette, hogy lazul a kötél igyekezett azt feszíteni amíg el nem szakadt!
És akkor kezdődött előröl minden újra:--- lekerült kezéről a Doxa óra, és ki nyílt a pofonos láda elárasztva bennünket, igaz magyarságunk miatt!
Meghal a pap és a buszsofőr. A sofőr a mennyországba kerül, a pap a pokolba. A pap az ítélet ellen reklamál!
- Atyám, én egész életemben neked dolgoztam, én voltam a földi helytartód mindenről lemondtam, mégis a buszvezető élvezkedik az angyalokkal a mennyországban?
- Egyszerű ez fiam, válaszol az Úr. Amíg te a templomban prédikáltál, mindenki aludt, de ha ez a sofőr a buszt vezette, az összes utas imádkozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése